elmerültem gondolatban leültem a kockakőre nem találtam követőre
sokan vagyunk egymagamban beszélgetek pont alattam fekszem én is rámragadt a kekszes fétis


2010. január 3., vasárnap

"Szibéria"

Tanulnom kellene, de nincs kedvem. Kissé lefáradtam. A piciket könnyen elaltattam, amiből következik, hogy hajnalban már talpon lesznek. Donát meg úgyis kel közben még egy párszor. Eddig hat ébredés a rekordja egy éjjel a foga miatt. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ. Álmos vagyok. Most ki fogok menni (tiszta Szibéria van a szüleimnél itt ÉKeleten) frissítő levegőért, hogy felpörögjek. Két hét múlva szigorlat, hat nap múlva még egy vizsga előtte, úgyhogy be kell osztani. Nem úgy van ez, mint a régi szép időkben:  2 nap egy vizsgára. Hol van az a reggeltől estig tartó kávé, meg bomba, meg kávé, meg kávé, meg 2 doboz cigis tanulás. Bor nem, mert álmosít. Az csak vizsga után. Most a gyerekek miatt örülök, ha van fél-fél órám. Így beosztom: 2 tétel egy napra, úgyhogy 16-tal nyolc nap alatt végzek, és még marad négy napom ismételni, vagy - ha őszinte akarok lenni - arra, hogy ha nem tudtam tanulni, akkor akkor megtegyem. Kiszámíthatatlanok a gyerkőcök. Elég csak rájuk nézni:)


Karácsony előtt is beugrottunk Donival pár napra a kórházba, mert miért ne? Más bajunk se volt. Panni meg otthon az apjával. Azért csak összehoztuk a Karácsonyt, senki sem panaszkodhat.
De 2010 van (tök jól le lehet írni ezt a számot géppel....), hol van már a tavalyi fa? Szóval, tanulnom kell. Vár
az oktatásszervezés szigorlat. De előtte a farkasok, ahogy Judum mondaná. (Szibéria - farkasok. Érted?!)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése