No, szigorlat letudva. A Corvinus hű magához: két ismeretlen ember vizsgáztatott minket (na jó, az egyikkel már találkoztunk tréningen, de ott tolmácsminőségében volt jelen), mert valamiért a tanáraink nem jöttek el. Nem gondolnám, hogy a sztrájk miatt, de tény, hogy soha sem fogjuk megtudni, miért nem tiszteltek meg bennünket. Pedagógusként egyre felháborítóbbnak tartom, ami itt folyik: se sorry, se semmi. Amúgy a vizsga baráti volt, kellemes csevelyt folytattunk ötösben, s végül azt is kaptunk. Vicc az egész. Csak a magunk megnyugtatása végett mondom, hogy azért mindhárman tudtuk az anyagot (legalábbis, amit húztunk...).
Donát megint rendes fiú volt, sokat aludt, és csak mire végeztem, akkorra éhezett meg. Így kell ezt csinálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése