Terhességeim vége felé mindig nekiálltam pakolászni, átrendezni, takarítani. Ezt hívják fészekrakó ösztönnek. Most nem vagyok állapotos, mégis minden szabad percemben ezt teszem. A múlt hétvége a két szobát elválasztó ablakoké volt, most pedig a nagy selejtezésé. Végre a hálószobánkban is (ami tv-s szoba, és a nappalival teljesen egybenyitható játszótér) folytattuk a polcépítést, úgyhogy ez is hozzájárult a fészekrakóság kiújulásához. Ma felmostam, konyhát sikáltam, selejteztem, pedig még nincs is lomtalanítás. Sokkal tovább fog tartani a hulladék eltüntetése, mint összegyűjtése... Mindenesetre nagyon élvezem, hogy két és fél év után kezd "lakásosodni" az otthonunk. (Ha Gabi ezt most olvasná, kiakadna, hogy már megint milyen új szót alkotottam, pedig hol vagyok én Panni "csillogítani" kifejezéséhez. Ezt a szájfényre használja, mikor szeretné ha becsillogítanám a száját...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése