Itt alszanak a nagyágyon, torokgyulladástól szenvedve az őszi szünet első napján. Gabi a műteremben fagyoskodik, én pedig várom, hogy felébredjenek. El szeretném vinni őket a temetőbe, mert lesz egy kis harangjáték a halottak tiszteletére, de lehet, hogy ezt most ki kell hagynunk. Pedig biztosan szép lesz a sírkert tele gyertyával, fényekkel a kora esti szürkületben. (Utólagos bejegyzés: Nem hagytuk ki, nagyon jó volt!!! Helyei László szavalt aztán a harangmuzsika! Mécseseket is gyújtottunk: Ady, József Attila, stb.) Az vigasztal csak, hogy Doninál hamarabb észrevettük a lepedéket a torkában, így lopva Panni gyógyszeréből, elkezdtük kezelni. Lehet, hogy a doki leszedi a fejem, de a hosszú hétvége miatt csak kedden tudunk hozzá elmenni. Remélem, nem teszek rosszat Donival. Nagyon remélem. De mindig hétvégére lesznek betegek! Immár egy hónapja gyűrűzik a családban a keh, és rohadtul unom, hogy állandóan döglődünk. Naponta eszünk gyümölcsöt, zöldséget. Szedik a vitamint, Gabi immunerősítőt is, és mégis ki vagyunk dögölve. Hátha a szünet alatt rendbejövünk!
A jó hír viszont, hogy részt vettem egy fotópályázaton, s a képem bekerült a száz legjobb közé. Ezért másodikán kiállítják a Westendben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése