Este nyolc, és én a gépnél ülhetek. Rég volt ilyen. Az iménti percekben végighallgattam, ahogy Doni altatja magát. Egyszer még be is mentem, hogy most már csönd legyen, és csak akkor vettem észre, hogy nem szórakozik, hanem "álomba énekli" magát. Vicces volt. Gabi oda focin, én pedig vérző ujjakkal a klaviatúrán, mert szétvarrtam a kezem. Az oviban felajánlottam, hogy befejezem a jelek kihímzését, amit egy anyuka félbehagyott. Sose használtam gyűszűt, de most muszáj volt beszerezni egyet, szó szerint szétvágta a tű vége az ujjbegyemet. Gabi meglepett eggyel. Annyira kedves volt, hogy nem mondtam meg neki, hogy én is vettem magamnak. De tény, a tőle kapott jobban passzol. Igyekeztem igényes munkát végezni. Természetesen Panni "lombos fája" lett a legaprólékosabban elkészítve: kismadarak fészekben, gyík a fa alatt (Panni mindenáron gyíkot akart), két színű lombkorona és törzs. Töccik. Majd lefotózom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése