Panni újra a régi. Döbbenetes, hogy milyen kis dolgokon múlik minden. Gabi reggel velünk tud lenni 20 percet, este egy picivel hamarabb itthon van, és Panni ismét mindenevő! Fantasztikus. Nagyon boldog vagyok. A nevelési stílemen is változtattam, már egyáltalán nem kiáltok rá, ha dühös vagyok, vagy ha századszor kérek valamit, hanem még a büntit is szép visszafogottan intézem. Gabi is igyekszik, és meg is van az eredménye. Régen nem volt ilyen harmonikus a lakás. Együtt vacsi, néha a reggeli is, csúcs!
Gyereknapon is együtt buliztunk a Kálvária téren, bár olyan nagy szám nem volt, azért Panni megint eltöltött egy negyedórát a tűzoltóautóban, kipróbálta a biciklizést, és festett is. Donira pedig festettek: szép kék kisvirágot.
Most hétvégén pedig elmentünk a Mátyás térre, hogy a gyerekek a Magdolna napok keretében láthassanak bábelőadást, meg kézműveskedhessenek, de ebből aztán csak rugós hintázás lett, mert vagy két órát csúsztak a programok:( Jellemző... Délután ezért elvittem a törpöket a temetőbe, mert ott meg Csend napja volt. Kisvonattal körbejártuk a sírkertet (imádták a kicsik és én is), meglátogattuk a kedvenc szobrainkat. Panni "összebarátkozott" egy új oroszlánszoborral, és már Doni is felismert egy-két emlékművet, amelynek nagy ujjongással adott hangot. Láttunk sakkozókat, hallottuk távolból az egyik vokál-koncertet (mert már mentünk haza), szereztünk temetős hűtőmágnest (kicsit morbid...), és még egy mentőautóba is bekérezkedtünk. Két és fél órát voltunk oda...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése